Pages

2010. dec. 11.

Hátha valaki unatkozik...

2010. nov. 1.

Benyomások képekben

2010. okt. 31.

Benyomások

Nem volt nagyon időm az utóbbi hetekben, nagyon sok órám van, négy gyermekvédelmis csoport életét próbálom koordinálni és közben sokféle dolognak megfelelni, pedig sok érdekes benyomásom, látogatásom volt. Most egyről hadd számoljak be részletesen. Az egyik Téren Gyöngyinek köszönhető, akit tavaly tanítottam a neveléstudományi MA-n. Már akkor hívott, hogy nézzem meg az óvodát, melynek vezetője - és most eleget tettem 25 hallgatóval közösen ennek a meghívásnak. És csodát láttam... de az egyik szemem sír, a másik nevet - nevet, amikor arra a hihetetlen pedagógiai színvonalra gondolok, amit ott ők képviselnek, sír, amikor a putriba tett látogatásra gondolok. Igaza van Petrovics Évinek, aki reflexiójában egy Jordán versből idézett:

De vannak tündérek. Vannak.
Szagosak, mint a hajlakk.
Közöttünk élnek. Itt-ott.
Isten előtt is titkok.

(Jónás Tamás: Önérdek nélkül)


2010. szept. 1.

Interjúk a hajdúnánási gyilkosság kapcsán








Elgondolkodtató, azt hiszem, hogy van még mit tennünk odabent... "Rólunk olyan emberek mondanak véleményt, akik bele se szagoltak az életünkbe." - igen...
Teljesen egyetértek a Klárival abban, hogy nem, nem, nem szabad lecsökkenteni a büntethetőség korhatárát. Kár, hogy a mostani rendszer nem ebben segít minket...

2010. aug. 31.

A piszkos fészek

Nossrat Peseschkian: A piszkos fészek

Egy galamb állandóan váltogatta fészkeit. Elviselhetetlen volt számára a fészkek erős szaga, amely egy idő múltán mindig jelentkezett. Keserűen panaszolta el bánatát egy bölcs, öreg, tapasztalt galambnak. Az öreg bólintott egyet-kettőt, majd azt mondta: "A fészked állandó váltogatásával nem változtatsz meg semmit. A téged zavaró bűz nem a fészkekből ered, hanem tőled magadtól. "

2010. aug. 26.

2010. aug. 23.

Radoszáv Miklós

Annyira szeretem Radoszáv Miklós szemléletmódját a gyermekvédelemről, most hallgatom az Estben, bölcs és értelmes ember, ezt mindig is tudtam. Teljesen igaza van abban, hogy azokat az embereket kell felkészíteni a gyermekvédelmi feladatokra, akik elsősorban kapcsolatban vannak a gyerekekkel és újra vissza kell hozni a kötelező gyermekvédelmi felelősi feladatkört. Hányszor mondjuk mi is ezt, de a gyermekvédelmi érdekképviselet teljesen életképtelen... Most megkongatták emiatt a bántalmazott gyerek miatt a vészharangot, de senki sem beszél arról, hogy az elzárás mekkora károkat okozhat a fiatalkorúaknál... azt hiszem, hogy lesz munkánk nagyon sok.

2010. aug. 8.

Velence...

Szép volt, jó volt - ha röviden akarom összefoglalni a 3 napot. A város valami varázslatos, nem gondoltam volna, hogy ennyire szép dolgokat fogok látni, de ... azért ott van a de. Számomra nagyon meglepő volt, hogy mennyire pénzéhesek és turistaellenesek a velenceiek, pedig belőlünk élnek. Valahogy a város hangulata nem volt túlságosan barátságos, az emberek nem, vagy alig mosolyogtak. De a látnivalók kárpótoltak mindenért :-). A sikátorok, a "wapizás", a Lidó - és még sorolhatnám tovább. Talán a legérdekesebb nekem (hogy ne hazudtoljam meg magamat) a Dózse palotában a börtönrész, a cellák mellett izgalmasak voltak azok a falfirkák, amik a 20. század elejétől kezdve maradtak fenn. Jó volt nagyon a fagyizás, a pizzázások - és minden pillanata. Sajnos azért nem sikerült teljes mértékben a kikapcsolódás, mert volt egy kis izgalom, idegeskedés az itthon maradt dolgok miatt, mert nem tudtam mindent lezárva elmenni, de végül csak megoldódott a probléma. Legközelebb okosabb leszek és minden zavaró tényezőt kiiktatok az életből.
Amúgy végre olvasok is, élvezem nagyon. Így például: Kácsor Zsolt Barbarus c. könyve, régen szórakoztam ennyit egy könyvön mint most; volt egy könnyed történelmi regény: A provence-i kisasszonyok, feledhető, de azért jó kikapcsolódás. Az elmaradhatatlan Szabó Magda, most meg Khaled Hosseini Papírsárkányok könyve van soron. Amit még mindenféleképpen el akarok olvasni: A hiúság vására, Vigaszág, Jankovics Éva: Az ötödik napon, meg egy történelmi regényt A császárné búcsúja. Ilyenkor nyáron én szinte csak és kizárólag szépirodalmat, krimit, ponyvát vagyok hajlandó olvasni. És rákaptam mostanában a dvdnézésre: Agatha Christie minden mennyiségben és közben torna - na jó, az utóbbi nem annyira aktívan és látványosan... a hatékonyságáról meg inkább nem is szólok... A héten most itthon leszek, muszáj egy időközben beérkezett munkát megcsinálni, de azért lesznek egynapos kalandok :-) például holnap okmányiroda - lejár a még szocialista címeres, keményfedelű személyigazolványom - sajnálom, mert így mindig úgy éreztem, hogy a történelem egy kis szeletkéjét hordozom magamnál a 14 éves szódásszifonos pápaszemes képemmel egyetemben.



2010. aug. 6.

Ügyesek voltak a fiúk :-)

2010. aug. 5.

Megjelent...

a közös javítós tanulmánykötetünk :-).

Az elmúlt évtizedekben egyre aktuálisabb probléma a gyermek- és fiatalkori bűnelkövetés, folyamatosan halljuk, látjuk a híreket, miszerint kiskorú követ el erőszakos bűncselekményt. De talán arró
l kevesebb szó esik, hogy miként is próbáljuk meg kezelni e problémát, a szakmán kívüliek talán nem is ismerik igazán a javítóintézet fogalmát, nem tudják, hogy kik dolgoznak ott, mi történik az itt élő fiatalokkal. Ebben a tanulmánykötetben a javítóintézet világáról írunk: arról, hogy mi is a legfőbb funkciója ennek az intézménynek, milyen pedagógiai szemléletmódban dolgoznak a kollégák, megismerhetjük az itt tevékenykedő pedagógusok munkáját, véleményét a fiatalkori bűnelkövetésről, illetve az itt folyó művészetterápiai munkáról is képet kaphatunk. A javító olyat tud, amit egyetlen más intézmény sem: a bekerülő számára képes megmutatni egy más alternatívát – vallja az egyik kolléga –, ugyanakkor nem vállalkozhat arra, hogy mindenkit megjavít, hisz kettőn – vagy többön – áll a vásár, de mindenképpen törekszik rá, s nyújt is az elinduláshoz szükséges lehetőségeket. Ezekről is szólunk és azokról a nevelőkről, gyermekfelügyelőkről, akik nap mint nap megadják az újabb esélyeke t neveltjeiknek. Tanulmánykötetünk több éves szakmai és emberi barátság gyümölcse: sokat tanultunk az itt dolgozó kollégáktól, és örömünkre szolgál, hogy megismertethetjük őket és a javítóintézeti világot egyetemi, főiskolai hallgatókkal, a téma iránt érdeklődőekkel.

Remélem, hogy egyszer lesz egy hasonló börtönös anyag is, rajta vagyunk az ügyön.. Jó volt kézbe venni, megszagolni a könyvet, ami tényleg egy többéves, szinte már évtizedes barátság gyümölcse.

2010. aug. 1.

Irány Velence

Csak egy gyors híradás, jelentkezés, mert este irány Velence, Itália - bár csak 3 napra, de ennek is örülök. Majd jövök a beszámolóval. Mióta nem jelentkeztem, nem történt túl sok minden, Dobbantóztam egy picit, Pedagógusképzést szerkesztettem, meg elmentem a diplomaosztóra - két nagyszerű csoport diplomázott le: büszke voltam rájuk, különösen a "gyermekvédelmis" csoportra - két félév alatt hihetetlen sok mindent produkáltak. Az első fiókák hát megszülettek ennél a képzésnél is, és úgy tűnik a felvételi eredmények szerint, hogy lesznek újabbak. Hát nem fogunk unatkozni, de most augusztus 1-20 között igyekszem teljes mértékben kikapcsolódni :-).

2010. júl. 16.

Koló fáklyás felvonulás

2010. júl. 11.

Mit olvas az utca embere?

Találtam egy nagyon jó blogot, nemcsak érdekes, hanem ötletet is kaphatunk arra, hogy mit olvassunk nyáron :-) Be kell vallanom, én is mindig nézem, hogy mit olvashatnak velem szemben - érdekes olvasásszociológiai kutatás kerekedhet belőle. Ja, ma éppen nézegettem az egyik könyvespolcunkat és találtam egy könyvet, ami totál témába vág, de még nem olvastam - persze ez amolyan szocialista népnevelő könyv, legalábbis Legeza Ilona könyvismertetője ezt sugallja. De majd beszámolok róla, bár még nem vagyok igazán szabadságon, még a jövő héten dolgozok, aztán lassan, de biztosan nálam is kitör a nyár :-) - jó lesz.

2010. júl. 9.

Kolonics emléknap

a tököli bv-ben :-), itt olvasható egy kis infó erről

2010. júl. 4.

Ki minek gondol...

2010. júl. 3.

Levél Hallgatóinknak

Az alábbi szöveggel tartalmilag maximálisan egyetértek, bár megfogalmazása nekem hatásvadász, talán ezért is gondolkodtam hosszasan azon, hogy aláírjam... de végül aláírtam, mert tényleg hiszek a fejlesztő értékelésben, a szakmai kommunikációnk nyitottságában és kételkedek abban, hogy ez az erős kéz politikája mind az iskolában, mind pedig a gyermekvédelemben megoldást jelentene a sok-sok problémára...


Kedves Hallgatóink! Pedagógusjelöltek, Tanárjelöltek!

Vizsgákra készülvén s az oktatási kormányzat intézkedéseiről szóló híreket is hallgatva bizonyára többükben felmerül a kérdés: mit kezdjenek azokkal a tanulmányaikkal, tanításokkal, melyeket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kurzusain tanultak fejlesztő értékelésről, a buktatás pszichológiai és társadalmi kockázatairól, a szöveges értékelés fontosságáról, a kompetenciák fejlesztéséről, az alaptanterv funkcióiról, a társadalmi integrációt szolgáló iskolai integrációs eljárásokról.

Megnyugtatjuk Önöket. Legjobb tudásunk szerint, a neveléssel összefüggő tudományok nemzetközi eredményeit követve állítottuk össze tanítási programjainkat, bízzanak bennünk: mindaz, amit tőlünk tanulhattak e kérdésekről: a tudományosság normái szerint vállalható tudások.

Úgy gondoljuk, képzésük során nem csupán azt az "üzenetet" próbáltuk meg közvetíteni, hogy pedagógiai nézeteiket mindig a tudományosság mércéjét követve alakítsák ki, de mindig lehetőséget adtunk a kételkedésre, a szabad gondolkodásra is - tudván, hogy növendékeik elé, növendékeik közé, kollégáik mellé állva maguknak kell helytállniuk legjobb lelkiismeretük szerint érvényes pedagógiai célok érvényesítéséért.

Szakmai hitelességünkre ezután is számíthatnak, tanácsadói-segítő szerepünk nem szűnik meg vizsgáik után.

Gondolkodjunk együtt, továbbra is közösen a nevelés, oktatás - ha úgy tetszik: az oktatáspolitika - legfontosabb kérdéseiről.

A Kazinczy utca kapui nyitva állnak
Tanáraik
Balázs Henrietta, Bodonyi Edit, Csereklye Erzsébet, Dömsödy Andrea, Hegedűs Judit, Heimann Lászlóné, Kálmán Orsolya, Lénárd Sándor, Nagy Ádám, Nahalka István, Szarka Emese, Szivák Judit, Tókos Katalin,Trencsényi László, Vámos Gabriella

Budapest, 2010. június 27.

Megáll az eszem...

Nem szoktam politizálni, de ettől a hírtől megáll az eszem... itt az igazi forrás. no comment :-(

2010. jún. 28.

Milyen jó nekem... :-)

2010. jún. 12.

Főzés

Elméletben nagyon tudok főzni, imádok receptek között keresgélni és aztán tervezgetni, ha lesz időm és a család hagy alkotni, akkor megcsinálom. Ma délelőtt vizsgáztattam, de délután pihiztem, pontosabban szólva csorgattam a nyálamat és receptes oldalakat olvasgattam, hogy majd nyáron...

Miket is találtam? A teljesség igénye nélkül ezeket:

Na jól le lehet ragadni ezeken az oldalakon...

2010. jún. 6.

Iskolai agresszió

Holnap megyek Kunszentmiklósra előadást tartani az iskolai agresszióról, ettől mindig izgulni szoktam, mert a kollégák rendszerint kész receptet akarnak, de azt nem tudok adni... Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz. Egész délután ezen dolgoztam, így a szakdolikkal sehol sem vagyok, na mindegy, holnap is lesz nap... Bocsánat, aki nagyon várja a bírálatot...

2010. jún. 5.

Meghívó



Azért neveléstörténetből sem tétlenkedünk, Baska Gabival együtt volt egy kurzusunk, amihez kapcsolódóan a hallgatókkal közösen készítünk egy kiállítást, melynek megnyitójára jövő héten szerdán kerítünk sort. Ha valaki éppen unatkozik, szeretettel várjuk június 9-én 18 órára az ELTE PPK-ra!




2010. máj. 24.

új arculat

Mert annyi időm van, ott ragadtam a gép előtt, de kivételesen nem szakdolgozati bírálatokra (bocsánat attól, aki arra vár....)... És ez lett az eredmény. Most fölöttébb büszke vagyok magamra, mert rájöttem, hogyan is kell kicserélni a sablont - hát igen, ez az autodidakta számítógépes tanulás hoz néha még sikerélményt is :-).
Jó régen jelentkeztem igazán, de hát valahogy nagyon kaotikusak voltak a napok, megint egy kicsit túlszerveztem az eseményeket magam körül, na jó pörögtek azok maguktól is, én meg próbáltam tartani a tempót vele. Mindenesetre eléggé őrült rohanás volt ez a félév.
Mi minden is történt? Egyrészt 3 konferencia, 1 fesztivál Tökölön, 3 gyermekvédelmis képzés koordinálása, nagyon sok szakdolgozó, egy kis elbizonytalanodás, hogy mi is lesz az utam a "nagy tudomány területén", mert csak elvárják ezt is az embertől, ha már egyetemen tanít, folyamatos cikk-keresgélés az Együtt a gyermekvédelemben folyóiratnak és még sok-sok minden aprócseprő dolog. Szóval tényleg elmondhatom, hogy nem unatkozom. Sőt szeretnék már egy kicsit unatkozni, de mindjárt itt lesz a nyár.
A félév eredményeiről azért nagyjából beszámoltam a hírek, linkek segítségével. Tényleg sok-sok ember munkája van ezekben, leginkább Németh Évié a konferenciákban, meg Kempf Katié, Pirka Veráé, Szabó Ildié - nélkülük biztosan nem tudtuk volna megszervezni ezt az egészet. És persze kellettek ehhez még azok a kedves kollégák, barátok, akik ingyen és bérmentve eljöttek előadást tartani, szekciót vezetni. De leginkább annak a sok-sok kollégának vagyunk hálásak, akiket érdekelt az a munka, ami itt Tökölön folyik. Így visszatekintve szerintem nem sikerült rosszul, számos szakmai kapcsolat született, reméljük, hogy lesz ennek folytatása... A fesztivál pedig Anti ötlete volt, és azt gondolom, hogy ez még nagyobb esemény volt, mert itt a fogvatartottaknak adtak óriási élményt - és hát végülis nem miattuk van mindez? Valahogy mindig az jut eszembe, hogy élhetőbb életet kell adni nekik, még akkor is, ha a körülmények nem ezt támogatják... Nem is tudom, hogy mi lesz, hogyha tényleg bevezetik a három csapás törvényt. Megnéztem a Kékfényt hétfőn és itt volt szó az iskolai agresszióról, hogy az a terv, hogy a pedagógusok elleni erőszakot elkövetőt szigorúbban kell/akarják büntetni. Én nagyon-nagyon nem értek egyet ezzel - hol van itt a pedagógia??? Példát statuálunk, vagy mifene??? A gyerek valamitől agresszív, és attól nem fog megszűnni agresszivitása, ha jól bezárjuk, sőt... nem lehet az, hogy a pedagógusvédelemnek inkább arról kellene szólnia, hogy kisebbek legyenek az osztályok, kapjanak szakszerű segítséget, legyen gyermekvédelmi felelős stb.? Tavasszal voltam egy képzést tartani egy iskolában - pokol volt az a hely, ennyi kiégett és agresszív pedagógust még nem láttam, akik elutasítanak mindenféle segítséget, beletanultak abban, hogy ezekkel a gyerekekkel úgyse lehet semmit sem csinálni és nem is csinálnak semmit sem velük. Nem inkább az kellene ezeknek a kollégáknak, hogy kipihenhessék magukat? Hogy munkakörülményeik javuljanak? - szerintem igen... én legalábbis ezen szeretnék dolgozni. Szóval röviden valami ilyesmiről szólt ez a félévem. De mielőtt elfelejteném, azért voltak nagyon érdekes és hasznos tapasztalásom is a szakmai munkában, például voltam egy csoporttal a Bicskei Gyermekotthonban - valami csodás, amit az ottani igazgató produkált, én csak ámultam-bámultam. Voltak jó élmények is :-).
A család köszöni jól van, bár volt ismét mindenféle: baleset, kórház, Dani országos szavalóversenyen elért második helyezése, Szabi és Zsófi színpadi szereplése, jó kis családi programok kicsit kibővülve :-). Zajlanak az események, én meg próbálok mindenen részt venni több-kevesebb sikerrel... Hát mára ennyi tellett tőlem :-). Ezt a gyönyörű számot találtam Szalóki Ágitól, szerintem egyszerűen zseniális - Érik, érik a cseresznye ...




2010. máj. 11.

és egy újabb hír

Ígérem, hogy leállok a tököli híradásról, de azért még hadd legyen egy hír: tegnapi Kékfény 30 perc környékét nézzétek :-)

2010. máj. 7.

"Gratulálok annak, akinek ez az ötlet felmerült..."

hát leginkább Antinak = Sziszinek :-) meg Szilvinek, meg Melindának, meg Ricsinek, meg Csabinak, meg Évinek, meg Jutkának... jó, hogy ennek is részese lehettem

2010. máj. 2.

2010. márc. 14.

majd fogok jelentkezni...

tényleg, de most be kell hoznom az elmúlt 2 hónap lemaradását, ami a konferencia miatt felhalmozódott. De addig egy cikkajánló itt.

2010. febr. 4.

Zárt ajtók - nyitott lelkek konferencia első felvonás

Most nincs időm részletesen írni a konferenciáról, csak néhány hír, hogy mi is történt hétfőn Tökölön:

A BVOP hírlapján olvasható ez a cikk.
A Kossuth Rádióban nyilatkoztam a konferenciáról: itt hallgatható meg
Az egyik résztvevő reflexiói pedig itt olvashatók

és majd hamarosan én is jelentkezek beszámolóval...




2010. jan. 9.

konferencia ezerrel

Jó régen jelentkeztem... Karácsonykor nagyüzemben családoztam, meg könyvet és tanulmányt írtam. Most pedig nagyban konferenciát szervezünk. Egyrészt tényleg annyira barom vagyok, hogy belevágtam és Németh Évit is magammal rángattam - így is mindig időhiánnyal küzdök, rengeteg munkánk van, másrészt azért nagyon is örülök ennek a kihívásnak. Érdekes tapasztalataim vannak a konferenciaszervezéssel. Csak néhány szösszenet: akiket felkértünk, azok közül mindenki INGYEN vállalta, nagy-nagy köszönet nekik - senkinek sem jutott eszébe, hogy megkérdezze mennyit fog kapni. Ez hihetetlen jó érzés volt, talán ez is mutatja, hogy mennyire sokan próbálnak tenni ezekért a fiatalokért. A másik érdekes dolog, amivel szembesültem a jelentkezési díj - nem gondoltam, hogy ennyire nagy nehézséget okoz 5000 forint kifizetése az intézményeknek. Úgy látszik, hogy nagyon nem a valóságban élek... Eléggé nehéz emiatt visszautasítani a kollégákat, de valahol muszáj megtenni, mert így nem fogjuk tudni kifizetni az ellátást (ebéd, papíráru, üdítő stb.), és az a tervünk, hogy a fennmaradó összeget a fogvatartottakra fogjuk fordítani (teljesen elfogyott a kézműves dolgokhoz szükséges eszközállomány, 10 éves számítógéppark van - stb.). Reméljük, hogy azért sikerülni fog, össze fog jönni a létszám, marad pénz a srácoknak és még inkább szakmailag is hasznos dolgok lesznek. Amúgy a szakmai programot és jelentkezési lapot itt tudjátok letölteni, ha véletlenül nem kaptátok volna meg tőlem már 100x a meghívót. És persze gyertek, nem lesz rossz, legalábbis remélem... Szóval izgalmas heteknek nézek elébe, remélem, hogy minden oké lesz, majd jelentkezek közben-közben. :-)

2010. jan. 3.

Meghalt Volentics Anna

Volentics Annára emlékezünk, emlékeznek itt.