Pages

2010. máj. 24.

új arculat

Mert annyi időm van, ott ragadtam a gép előtt, de kivételesen nem szakdolgozati bírálatokra (bocsánat attól, aki arra vár....)... És ez lett az eredmény. Most fölöttébb büszke vagyok magamra, mert rájöttem, hogyan is kell kicserélni a sablont - hát igen, ez az autodidakta számítógépes tanulás hoz néha még sikerélményt is :-).
Jó régen jelentkeztem igazán, de hát valahogy nagyon kaotikusak voltak a napok, megint egy kicsit túlszerveztem az eseményeket magam körül, na jó pörögtek azok maguktól is, én meg próbáltam tartani a tempót vele. Mindenesetre eléggé őrült rohanás volt ez a félév.
Mi minden is történt? Egyrészt 3 konferencia, 1 fesztivál Tökölön, 3 gyermekvédelmis képzés koordinálása, nagyon sok szakdolgozó, egy kis elbizonytalanodás, hogy mi is lesz az utam a "nagy tudomány területén", mert csak elvárják ezt is az embertől, ha már egyetemen tanít, folyamatos cikk-keresgélés az Együtt a gyermekvédelemben folyóiratnak és még sok-sok minden aprócseprő dolog. Szóval tényleg elmondhatom, hogy nem unatkozom. Sőt szeretnék már egy kicsit unatkozni, de mindjárt itt lesz a nyár.
A félév eredményeiről azért nagyjából beszámoltam a hírek, linkek segítségével. Tényleg sok-sok ember munkája van ezekben, leginkább Németh Évié a konferenciákban, meg Kempf Katié, Pirka Veráé, Szabó Ildié - nélkülük biztosan nem tudtuk volna megszervezni ezt az egészet. És persze kellettek ehhez még azok a kedves kollégák, barátok, akik ingyen és bérmentve eljöttek előadást tartani, szekciót vezetni. De leginkább annak a sok-sok kollégának vagyunk hálásak, akiket érdekelt az a munka, ami itt Tökölön folyik. Így visszatekintve szerintem nem sikerült rosszul, számos szakmai kapcsolat született, reméljük, hogy lesz ennek folytatása... A fesztivál pedig Anti ötlete volt, és azt gondolom, hogy ez még nagyobb esemény volt, mert itt a fogvatartottaknak adtak óriási élményt - és hát végülis nem miattuk van mindez? Valahogy mindig az jut eszembe, hogy élhetőbb életet kell adni nekik, még akkor is, ha a körülmények nem ezt támogatják... Nem is tudom, hogy mi lesz, hogyha tényleg bevezetik a három csapás törvényt. Megnéztem a Kékfényt hétfőn és itt volt szó az iskolai agresszióról, hogy az a terv, hogy a pedagógusok elleni erőszakot elkövetőt szigorúbban kell/akarják büntetni. Én nagyon-nagyon nem értek egyet ezzel - hol van itt a pedagógia??? Példát statuálunk, vagy mifene??? A gyerek valamitől agresszív, és attól nem fog megszűnni agresszivitása, ha jól bezárjuk, sőt... nem lehet az, hogy a pedagógusvédelemnek inkább arról kellene szólnia, hogy kisebbek legyenek az osztályok, kapjanak szakszerű segítséget, legyen gyermekvédelmi felelős stb.? Tavasszal voltam egy képzést tartani egy iskolában - pokol volt az a hely, ennyi kiégett és agresszív pedagógust még nem láttam, akik elutasítanak mindenféle segítséget, beletanultak abban, hogy ezekkel a gyerekekkel úgyse lehet semmit sem csinálni és nem is csinálnak semmit sem velük. Nem inkább az kellene ezeknek a kollégáknak, hogy kipihenhessék magukat? Hogy munkakörülményeik javuljanak? - szerintem igen... én legalábbis ezen szeretnék dolgozni. Szóval röviden valami ilyesmiről szólt ez a félévem. De mielőtt elfelejteném, azért voltak nagyon érdekes és hasznos tapasztalásom is a szakmai munkában, például voltam egy csoporttal a Bicskei Gyermekotthonban - valami csodás, amit az ottani igazgató produkált, én csak ámultam-bámultam. Voltak jó élmények is :-).
A család köszöni jól van, bár volt ismét mindenféle: baleset, kórház, Dani országos szavalóversenyen elért második helyezése, Szabi és Zsófi színpadi szereplése, jó kis családi programok kicsit kibővülve :-). Zajlanak az események, én meg próbálok mindenen részt venni több-kevesebb sikerrel... Hát mára ennyi tellett tőlem :-). Ezt a gyönyörű számot találtam Szalóki Ágitól, szerintem egyszerűen zseniális - Érik, érik a cseresznye ...




0 megjegyzés: