A piszkos fészek

Nossrat Peseschkian: A piszkos fészek

Egy galamb állandóan váltogatta fészkeit. Elviselhetetlen volt számára a fészkek erős szaga, amely egy idő múltán mindig jelentkezett. Keserűen panaszolta el bánatát egy bölcs, öreg, tapasztalt galambnak. Az öreg bólintott egyet-kettőt, majd azt mondta: "A fészked állandó váltogatásával nem változtatsz meg semmit. A téged zavaró bűz nem a fészkekből ered, hanem tőled magadtól. "

Működik- e a gyermekvédelem? - no comment...

Élet a börtönben - Fliegauf Gergő szemszögéből

Radoszáv Miklós

Annyira szeretem Radoszáv Miklós szemléletmódját a gyermekvédelemről, most hallgatom az Estben, bölcs és értelmes ember, ezt mindig is tudtam. Teljesen igaza van abban, hogy azokat az embereket kell felkészíteni a gyermekvédelmi feladatokra, akik elsősorban kapcsolatban vannak a gyerekekkel és újra vissza kell hozni a kötelező gyermekvédelmi felelősi feladatkört. Hányszor mondjuk mi is ezt, de a gyermekvédelmi érdekképviselet teljesen életképtelen... Most megkongatták emiatt a bántalmazott gyerek miatt a vészharangot, de senki sem beszél arról, hogy az elzárás mekkora károkat okozhat a fiatalkorúaknál... azt hiszem, hogy lesz munkánk nagyon sok.

Velence...

Szép volt, jó volt - ha röviden akarom összefoglalni a 3 napot. A város valami varázslatos, nem gondoltam volna, hogy ennyire szép dolgokat fogok látni, de ... azért ott van a de. Számomra nagyon meglepő volt, hogy mennyire pénzéhesek és turistaellenesek a velenceiek, pedig belőlünk élnek. Valahogy a város hangulata nem volt túlságosan barátságos, az emberek nem, vagy alig mosolyogtak. De a látnivalók kárpótoltak mindenért :-). A sikátorok, a "wapizás", a Lidó - és még sorolhatnám tovább. Talán a legérdekesebb nekem (hogy ne hazudtoljam meg magamat) a Dózse palotában a börtönrész, a cellák mellett izgalmasak voltak azok a falfirkák, amik a 20. század elejétől kezdve maradtak fenn. Jó volt nagyon a fagyizás, a pizzázások - és minden pillanata. Sajnos azért nem sikerült teljes mértékben a kikapcsolódás, mert volt egy kis izgalom, idegeskedés az itthon maradt dolgok miatt, mert nem tudtam mindent lezárva elmenni, de végül csak megoldódott a probléma. Legközelebb okosabb leszek és minden zavaró tényezőt kiiktatok az életből.
Amúgy végre olvasok is, élvezem nagyon. Így például: Kácsor Zsolt Barbarus c. könyve, régen szórakoztam ennyit egy könyvön mint most; volt egy könnyed történelmi regény: A provence-i kisasszonyok, feledhető, de azért jó kikapcsolódás. Az elmaradhatatlan Szabó Magda, most meg Khaled Hosseini Papírsárkányok könyve van soron. Amit még mindenféleképpen el akarok olvasni: A hiúság vására, Vigaszág, Jankovics Éva: Az ötödik napon, meg egy történelmi regényt A császárné búcsúja. Ilyenkor nyáron én szinte csak és kizárólag szépirodalmat, krimit, ponyvát vagyok hajlandó olvasni. És rákaptam mostanában a dvdnézésre: Agatha Christie minden mennyiségben és közben torna - na jó, az utóbbi nem annyira aktívan és látványosan... a hatékonyságáról meg inkább nem is szólok... A héten most itthon leszek, muszáj egy időközben beérkezett munkát megcsinálni, de azért lesznek egynapos kalandok :-) például holnap okmányiroda - lejár a még szocialista címeres, keményfedelű személyigazolványom - sajnálom, mert így mindig úgy éreztem, hogy a történelem egy kis szeletkéjét hordozom magamnál a 14 éves szódásszifonos pápaszemes képemmel egyetemben.

Ügyesek voltak a fiúk :-)

Megjelent...

a közös javítós tanulmánykötetünk :-).

Az elmúlt évtizedekben egyre aktuálisabb probléma a gyermek- és fiatalkori bűnelkövetés, folyamatosan halljuk, látjuk a híreket, miszerint kiskorú követ el erőszakos bűncselekményt. De talán arról kevesebb szó esik, hogy miként is próbáljuk meg kezelni e problémát, a szakmán kívüliek talán nem is ismerik igazán a javítóintézet fogalmát, nem tudják, hogy kik dolgoznak ott, mi történik az itt élő fiatalokkal. Ebben a tanulmánykötetben a javítóintézet világáról írunk: arról, hogy mi is a legfőbb funkciója ennek az intézménynek, milyen pedagógiai szemléletmódban dolgoznak a kollégák, megismerhetjük az itt tevékenykedő pedagógusok munkáját, véleményét a fiatalkori bűnelkövetésről, illetve az itt folyó művészetterápiai munkáról is képet kaphatunk. A javító olyat tud, amit egyetlen más intézmény sem: a bekerülő számára képes megmutatni egy más alternatívát – vallja az egyik kolléga –, ugyanakkor nem vállalkozhat arra, hogy mindenkit megjavít, hisz kettőn – vagy többön – áll a vásár, de mindenképpen törekszik rá, s nyújt is az elinduláshoz szükséges lehetőségeket. Ezekről is szólunk és azokról a nevelőkről, gyermekfelügyelőkről, akik nap mint nap megadják az újabb esélyeke t neveltjeiknek. Tanulmánykötetünk több éves szakmai és emberi barátság gyümölcse: sokat tanultunk az itt dolgozó kollégáktól, és örömünkre szolgál, hogy megismertethetjük őket és a javítóintézeti világot egyetemi, főiskolai hallgatókkal, a téma iránt érdeklődőekkel.

Remélem, hogy egyszer lesz egy hasonló börtönös anyag is, rajta vagyunk az ügyön.. Jó volt kézbe venni, megszagolni a könyvet, ami tényleg egy többéves, szinte már évtizedes barátság gyümölcse.

Irány Velence

Csak egy gyors híradás, jelentkezés, mert este irány Velence, Itália - bár csak 3 napra, de ennek is örülök. Majd jövök a beszámolóval. Mióta nem jelentkeztem, nem történt túl sok minden, Dobbantóztam egy picit, Pedagógusképzést szerkesztettem, meg elmentem a diplomaosztóra - két nagyszerű csoport diplomázott le: büszke voltam rájuk, különösen a "gyermekvédelmis" csoportra - két félév alatt hihetetlen sok mindent produkáltak. Az első fiókák hát megszülettek ennél a képzésnél is, és úgy tűnik a felvételi eredmények szerint, hogy lesznek újabbak. Hát nem fogunk unatkozni, de most augusztus 1-20 között igyekszem teljes mértékben kikapcsolódni :-).