Régen jelentkeztem úgy igazándiból. Mindig annyi program volt, hogy valahogy sose volt igazán időm írni. Megint csak egy rövid helyzetjelentés.
Az, ami a legaktuálisabb: ma kaptam egy felkérést egy olyan helyre, ami álmaim netovábbja volt, de ahhoz, hogy ezt el tudjam vállalni, nagyon sok átszervezést kívánna a mostani életemben. Hát most éppen ezen dilemmázok: vajon merjek belevágni, megéri nekem az, hogy egy rakat dolgot meg kell változtatnom magam körül? Már mindenféle verziót átrágtam magamban, de még nem nagyon jutottam egyről a kettőre. Az az igazság, hogy elégedett vagyok azzal, ami van. Szeretem a munkámat, bár tudom, hogy ez nem divat, ugyanakkor a kihívásoknak nagyon ritkán tudok nemet mondani. És ez a lehetőség, amit felajánlottak éppen egy ilyen. Hát ha sikerült meghoznom a döntést, akkor mindent világossá fogok tenni, hogy mi is volt az a nagy dilemma. Azt hiszem, hogy mindez már mutatja, hogy vége a nyárnak, itt vannak a dolgos hétköznapok, hát tényleg.
Múlt héten már javában dolgoztam. Voltam két nyolcadik kerületi iskolában továbbképzést tartani. Érdekes volt, nagyon nehéz megtalálni azt, hogy mi az, amit értékelni tudnak, amivel segíteni tudunk. Az a baj, hogy nem tudunk kész megoldásokat mondani a problémákra, az a baj, hogy az egész gyermekvédelem emberektől függ, és persze intézményektől, akikben jól vagy rosszul emberek dolgoznak. Nagyon rossz volt újra és újra szembesülni azzal, hogy mennyire eszköztelenek vagyunk. Próbálkozni fogunk, hogy tudjunk jobban segíteni, hát ez is egy szép nagy feladat lesz. Örülök annak, hogy megtalált Móni ezzel a képzéses ötlettel.
A munka mellett azért most még volt idő egy kicsit a családra is. Mindenki volt nálunk :-), jó volt nagyon, bár a kórházas projekt nem maradt ki idén nyáron sem. Most már rendben van minden, de hát megijedtünk. Anyuval és Ildivel csináltunk egy "lányos" bulit, a fiúk vigyáztak a gyerekekre, mi meg hárman felmentünk moziba. Évezredek óta nem voltunk együtt kiruccanni. Ma meg Anyuval nyárzárásként elmentünk a zsidófesztiválra: Szalóki Ágit, Gryllus testvéreket hallgattuk meg. Hihetetlen zenészek, gyönyörű volt és persze Kányádi fordítása is utolérhetetlen. Óriási élmény volt őket hallgatni.
A családi programok mellett igyekeztem a barátokról sem elfeledkezni, bár itt még vannak hiányosságaim, de azért nagyon nevetős napokat töltöttem el egyrészt E-kel, másrészt A-ékkal. Volt es
ti kutyasétáltatás L.-val és A.-sal, potyogtak a könnyeim a neveletlen kutyákon. És a nyárzáró váci találkozó is megvolt jó kis szatmári szilvapálinkával és eszméletlen mennyiségű kajával. Kirándultam is: Gyuláékkal ide. Most szombaton pedig Zebegényben jártunk. Gyalogoltunk, múzeumba jártunk, ettünk igazi hamburgert hagymával együtt és ittunk jó kis csapolt sört. Szóval jó kis napok voltak, ez a nyár jól sikerült :-). Így hát most már csak munkára fel!
Az, ami a legaktuálisabb: ma kaptam egy felkérést egy olyan helyre, ami álmaim netovábbja volt, de ahhoz, hogy ezt el tudjam vállalni, nagyon sok átszervezést kívánna a mostani életemben. Hát most éppen ezen dilemmázok: vajon merjek belevágni, megéri nekem az, hogy egy rakat dolgot meg kell változtatnom magam körül? Már mindenféle verziót átrágtam magamban, de még nem nagyon jutottam egyről a kettőre. Az az igazság, hogy elégedett vagyok azzal, ami van. Szeretem a munkámat, bár tudom, hogy ez nem divat, ugyanakkor a kihívásoknak nagyon ritkán tudok nemet mondani. És ez a lehetőség, amit felajánlottak éppen egy ilyen. Hát ha sikerült meghoznom a döntést, akkor mindent világossá fogok tenni, hogy mi is volt az a nagy dilemma. Azt hiszem, hogy mindez már mutatja, hogy vége a nyárnak, itt vannak a dolgos hétköznapok, hát tényleg.
Múlt héten már javában dolgoztam. Voltam két nyolcadik kerületi iskolában továbbképzést tartani. Érdekes volt, nagyon nehéz megtalálni azt, hogy mi az, amit értékelni tudnak, amivel segíteni tudunk. Az a baj, hogy nem tudunk kész megoldásokat mondani a problémákra, az a baj, hogy az egész gyermekvédelem emberektől függ, és persze intézményektől, akikben jól vagy rosszul emberek dolgoznak. Nagyon rossz volt újra és újra szembesülni azzal, hogy mennyire eszköztelenek vagyunk. Próbálkozni fogunk, hogy tudjunk jobban segíteni, hát ez is egy szép nagy feladat lesz. Örülök annak, hogy megtalált Móni ezzel a képzéses ötlettel.
A munka mellett azért most még volt idő egy kicsit a családra is. Mindenki volt nálunk :-), jó volt nagyon, bár a kórházas projekt nem maradt ki idén nyáron sem. Most már rendben van minden, de hát megijedtünk. Anyuval és Ildivel csináltunk egy "lányos" bulit, a fiúk vigyáztak a gyerekekre, mi meg hárman felmentünk moziba. Évezredek óta nem voltunk együtt kiruccanni. Ma meg Anyuval nyárzárásként elmentünk a zsidófesztiválra: Szalóki Ágit, Gryllus testvéreket hallgattuk meg. Hihetetlen zenészek, gyönyörű volt és persze Kányádi fordítása is utolérhetetlen. Óriási élmény volt őket hallgatni.
A családi programok mellett igyekeztem a barátokról sem elfeledkezni, bár itt még vannak hiányosságaim, de azért nagyon nevetős napokat töltöttem el egyrészt E-kel, másrészt A-ékkal. Volt es
ti kutyasétáltatás L.-val és A.-sal, potyogtak a könnyeim a neveletlen kutyákon. És a nyárzáró váci találkozó is megvolt jó kis szatmári szilvapálinkával és eszméletlen mennyiségű kajával. Kirándultam is: Gyuláékkal ide. Most szombaton pedig Zebegényben jártunk. Gyalogoltunk, múzeumba jártunk, ettünk igazi hamburgert hagymával együtt és ittunk jó kis csapolt sört. Szóval jó kis napok voltak, ez a nyár jól sikerült :-). Így hát most már csak munkára fel!
