Ma ismét nagyon érdekes élményben volt részem: a Heim Pál Kórház gyermeknapján voltam ott a tököli bv-s kollégákkal és két fiúval. Persze ennek megvan a maga története: egyik este Antival beszélgetve arról beszélgettünk, mit is lehetne csinálni azzal a sok-sok cérnaképpel, amit a fiúk csinálnak. És jött a zseniális ötlet Jutka nénitől, miért nem adományozzuk el? Sok-sok gondolkodás után a Heim Pálra esett a választásunk, ennek több dolog miatt is örültem: beteg gyerekeken segíteni jó dolog, ráadásul nekünk is jó tapasztalataink voltak a kórház orvosaival, ápolónőivel kapcsolatban. A hallgatók, fogvatartottak adományaiból sikerült meghívni az eseményre a nagyon jó kis muzsikát játszó Katáng együttest is, illetve 20 zseniális cérnaképet adományoztak a fiúk. Ami talán a legkedvesebb dolog volt, hogy az itt lévő gyerekeknek megmutathatták, hogyan készül is a cérnakép, még autogramot is kértek tőlük, a gyerekek az ölükbe ültek, beszélgettek velük. Hogy miért is fontos mindez? Egyrészt többen látják azt, hogy ezek a fiúk képesek jót is tenni, másrészt nekik is fontos látni, hogy vannak elesett, náluk sokkal jobban kiszolgáltatott helyzetben lévő gyerekek. Örültem, hogy ott lehettem, csak azért voltam szomorú, mert az ötletgazda nem tudott ott lenni...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése